SHAREWOOD

A Magnum fiatal fotósairól akartam egy posztot írni, és cikkek olvasgatása közben botlottam bele a sokszor ismételt Capa-idézetbe: "If your photos aren't good enough, you're not close enough" - olvasható legalább egyszer, minden fotózással foglalkozó oldalon. Sőt, továbbmegyek: tanfolyamok, könyvek épülnek erre a híres mondatra, azt oktatva, hogy tökösen oda kell menni, és megfotózni, amit meg kell fotózni.

Viszont Capa nem ezt mondta. Legalábbis létezik egy kibővített verziója az idézetnek, ami szintén Capától származik. A Magnum oldalán a hosszú idézetet használják az ügynökség bemutatkozó szövegében, míg a közismert idézet csak Capa profil oldalán olvasható.

Lehet, hogy ez csak nekem nem tűnt fel eddig, de így hangzik az eredeti:

"If your pictures aren't good enough you may be too close rather than not close enough,”

Én se tudtam, hogy ez olyan mondás, mint, hogy "az információ szabad akar lenni".

A Magyartanárok Egyesülete elfogadhatatlannak tartja, hogy az új Nemzeti alaptantervbe (NAT) politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs.

A szervezet közleménye szerint Szabó Dezső, Nyirő József és Wass Albert nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok. "Szabó Dezső és Nyirő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag" - írták.

A Magyartanárok Egyesülete szerint Wass Albert - néhány korai művétől eltekintve - inkább népszerű lektűríró, ekként helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem a Nemzeti alaptantervben. "A három írót - erdélyiségükön kívül - csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeltetésükre" - írták.

Ha a gyerek azért kap karót majd, mert nem olvasta nevezett szerzők műveit, kap egy csokit jutalomból. Helyettük úgyis elolvassa pl. az 1984-et és az Állatfarmot.

Via Imgur (no username available)

As someone mentioned on Twitter, this is a trifecta of geek awesomeness. And it puts the iPhone in its proper place as an alien technology planted on Earth to catalyze our evolution into (more) sapient beings. You can see the original posting on Imgur here. Originally found via Daring Fireball.

Az 1975. évi új fordítású Biblia javított kiadásának (1990) e-könyv változata

Február óta van fent a MEK-en, mobi és epub formátumban is.
Végre ezt is megéltük, ráadásul ingyenesen adták ki. Ugyanis csak a Károli-fordítás az, ami eddig hivatalosan ingyenes volt (azon már megszűntek a szerzői jogok). Itt pedig az új fordítás és az új kiadás miatt a Magyar Bibliatársulaton múlott, hogy kiadják-e ilyen formában. Hello 2012!

Comments (30) :: Share

Early  in 1976, with both the post-Watergate political atmosphere and the approaching bicentennial celebration in mind, Rolling Stone asked Richard Avedon to cover the presidential primaries and the campaign trail. Avedon counter-proposed a grander idea — he had always wanted to photograph the men and women he believed to have constituted political, media and corporate elite of the United States.

For the next several months, Avedon traversed the country from migrant grape fields of California to NFL headquarters in Park Avenue and returned with an amazing portfolio of soldiers, spooks, potentates, and ambassadors that was too late for the bicentennial but published in Rolling Stone’s Oct. 21, 1976, just in time for the November elections.

Sixty-nine black-and-white portraits (seen all together in an Met exhibit here) were in Avedon’s signature Hasselblad style — formal, intimate, bold, and minimalistic. Appearing in them are President Ford and his three immediate successors — Carter, Reagan, and Bush. Other familiars of the American polity such as Kennedys and Rockefellers are here, and as are giants who held up the nation’s Fourth Pillar during that challenging decade: A. M. Rosenthal of the New York Times who decided to publish the Pentagon Papers, and Katharine Graham who led Woodward and Bernstein at Washington Post.

Their source, Deep Throat, is here too: W. Mark Felt, the former associate director of the FBI, although he didn’t reveal that fact until 2005 — the year after Avedon himself died. It is also clear here that apart from a few civil rights leaders and eminent wives, the pantheon of 1976 was mostly while, mostly male, mostly besuited, and mostly elderly. Yet, some familiar contemporary names amongst its younger members — the activist Ralph Nadar, 42; Jerry Brown, 38, then as now the governor of California; Donald Rumsfeld, 44, then and future Secretary of Defense — also suggest this group’s political endurance and Zeligian relevance.

Consciously or otherwise, absent were the supreme court justices and the man whose resignation made this portfolio possible. Instead, Avedon convinced Nixon’s secretary, Rose Mary Woods to pose for him.

If we assemble a project like this today, what will be its composition? There’ll definitely be more ‘celebrities’ I guess, but weigh-in here in comments or tweet to @aalholmes.

Yesterday I visited Hikarie, the new building, department store, self-contained microcity in Shibuya. I don’t really like how this big crystal cube, 183 meters tall, looks like on the east side of the station. It is not a structure that you see from the street and say “Wow!”.

But, from the inside the experience is different. Entering the building from the Fukutoushin line station designed by Takao Ando made me “Wow!”. I also liked the feeling of being in a wide space in the 11th floor and enjoyed the beautiful sunset views.

Brazil, a growing, multicultural nation of nearly 200 million people, is preparing to host two huge international events: the 2014 FIFA World Cup and the 2016 Summer Olympics. Brazilians face numerous challenges, building many new structures and the infrastructure to support them, while attending to existing challenges and "cleaning up" before the world comes to visit. Brazil is also huge (the largest country in the southern hemisphere), and its ecological diversity ranges from dense urban spaces to forested mountains, vast plains to sparkling beaches. It's impossible to sum up a country in a single photo essay, so take this as just a sample of recent scenes from around Brazil. [45 photos]

Fotó: Karácsony Gergely, LMP

Mi történt, Hajdú Péter lett az országgyűlés alelnöke? - tréfálkozhatnánk harsány gépnevetés mellett a mellékelt kép láttán, ha nem tudnánk, hogy az igazság még ennél is viccesebb. A felvételen Gyenes Géza jobbikos képviselő autója látható, aki a TV2-nek azzal védekezett: más programja miatt késve ért oda az ülésre, és addigra tele volt a parkoló, máshol nem talált helyet. A felfestések ellenére, azt mondja, nem látta, hogy a tilosban áll.

Ilyen figyelmetlenség persze bárkivel megtörténhet, de éppen a Jobbik lobogtatta a legnagyobb hanggal nemrég a fotót, melyen Pintér Sándor autója parkolt tilosban és felháborítónak nevezték, "hogy a kormánypárti politikusok megszegik a szabályozást, miközben az egyszerű emberek számára szigorúbb szabályokat követelnek".

Gyenes azt mondta, ha büntetést kap, azt természetesen kifizeti.

Záró részéhez érkezik a Gordon Zsigmond-sorozat. Kondor Vilmos nagysikerű regényei meghódították az egész világot, a Budapest novemberben méltó befejezése lesz az eddigi részeknek. Így néz ki a borítója:

Ez pedig a fülszövege:

Ezúttal nem egy cikkről van szó, nem egy tudósításról, egy riportról. Nem arról van szó, hogy Pesten érlelődik valami, s nem is arról, hogy kitört a forradalom. Nem arról van szó, hogy ismét tankok járnak Pest utcáin, és nem is arról, hogy Magyarország független lesz-e. Gordon Zsigmondnak, a sokat látott bűnügyi újságírónak nem a Parlament előtti sortűzről, a Corvin-közről és a háttérben az ország sorsát befolyásoló erőkről kell cikket írnia, és nem is arról, hogy miként harcolnak az emberek Budapesten a szabadságukért. Nem arról kell tudósítania a világot, hogy Pesten megállt az élet, a rádió épületénél harcok dúlnak, nem is arról, hogy mi történik azokkal, akiket ávósnak néznek. Nem. Gordon Zsigmondnak most egy gyilkost kell megtalálnia, aki a szeretteire jelent halálos veszélyt, egy gyilkost, akit ha ő nem állít meg, senki sem fog. Egy városban, ahol a becsület és a tisztesség sajátos fogalmakká váltak, egy városban, ahol csak saját magában bízhat, meg abban, hogy mindenkinek és mindennek ára van. Még a gyilkosnak és áldozatának is.

Van promója, és bele lehet olvasni. Aki pedig meg szeretné rendelni, az a logóra kattintva megteheti:

olcso vagyok, a promo megvett.

“I’m not familiar precisely with what I said, but I’ll stand by what I said, whatever it was.”

Mitt Romney today.

Új jelenséget figyelhetünk meg a főváros éjszakai életében: a hipsterek után itt vannak a nyugdíjas trendsetterek, a nyugsterek.

„A vastagkeretes szemüveg annyira 1970. Mi már az ötvenes években nem fértünk el a kertben a sok medvehagymától, a pulcsit pedig igen, én kötöttem” - kezdi a három példányban lépcsőházakba kiragasztott Angyalföldi Hírmondó szerkesztője, Bánkiné Kovács Marika néni. Az új irányzat egyik prominens képviselője szerint ideje már teret kérniük maguknak, túlságosan sok figyelem irányult ugyanis a „fiatal, elektromostelefonos suhancokra, akik azt sem tudják, a spárgát eszik, isszák vagy kovászolják”.

„Hívhatnak minket bárminek, az tény, hogy én már akkor bakeliteket hallgattam, amikor a legtöbben még meg sem születtek. Ráadásul én este nyolckor már ágyban vagyok, nem vandálkodom össze a buszmegállókat” - mesélt életéről egy másik véleményvezér nyugster, Károly bácsi, amatőr fényképész, aki rosszul exponált képek hibás előhívásával foglalkozik. Az új trendsetter réteg máris kitermelte magának a legjobb helyeket: voltaképpen mindegy, csak legyen olcsó az üveges Kőbányai és lehessen sakkozni.

„Régebben minden jobb volt” - összegezte az irányzat lényegét Bánkiné Marika, és igaza van.

(via Gazs)

A little girl, ever so briefly lost in the lovely colours of spring.